A Kormány 598/2021 (X.28) és 599/2021 (X.28) számú rendeleteivel kapcsolatban szeretném megosztani az alábbiakat az érintettekkel és a lakosokkal.
A rendeletekkel adott munkáltatói lehetőségekkel kapcsolatban az önkormányzat lehető legkörültekintőbben fog eljárni. Többek között ki fogom kérni a képviselő-testület és az önkormányzati intézmények különböző szintű vezetőinek a véleményét, valamint bizonyos pontjait a rendeletnek értelmeztetni szeretném más hivatalokkal. Az önkormányzat a település érdekeit fogja legfontosabb szempontként figyelembe venni, lehetőség szerint összeegyeztetve a dolgozók érdekeivel, és az intézményeink biztonságos működtetésének feltételeivel.
A rendelettel kapcsolatban több kérdés merült fel.
Elsőként az, hogy alkotmányosan ez a döntési lehetőség és döntési felelősség megfelel-e a munkaadó és munkáltatói kapcsolatnak- egy költségvetési intézménynél? Munkaadó dönthet-e közegészségügyi kérdésben, miközben gazdasági érdeke azt kívánná, hogy döntsön? Egyáltalában ez a döntés az oltásról közegészségügyi, gazdasági, társadalmi, politikai kérdés vagy mind együtt?
Egy polgármester miként kötelezhet egy dolgozót oltásra, ha az állam ezt nem teszi meg?
Mások oldalról vizsgálva mennyire etikus a már beoltottak felé, ha többieket, amikor itt a lehetőség, nem kötelezik oltásra a vezetők? Sokan korábban a munkahelyük iránt érzett felelősségből oltatták be magukat.
Amennyiben kötelezzük vagy esetleg nem kötelezzük a dolgozókat oltásra, az mennyire veszélyezteti az ellátást, ha így sem lesznek hajlandóak oltatni magukat? Ha egyszer kötelezzük és nem oltatja be magát a dolgozó, akkor már automatikusan fizetetlen szabadságra kell küldeni, vagy csak lehet? A rendelet feltételes módban fogalmaz, de ne blöffel kelljen már kezelni egy ilyen helyzetet.
Mennyire veszélyeztethetem, mint polgármester az intézményeik és a hivatal, valamint az Önkormányzat működtetését akár egyik, akár másik oldalról? Lehet-e előre látni a következményeket? A következményeket ki viseli? Tegyük fel, hogy egy önkormányzatnál a munkaügyeket egy köztisztviselő intézi, eddig oltás nélkül. Kötelezik az oltásra, de nem hajlandó. Elküldik fizetetlen szabadságra és … ? És ki intézi a munkaügyeket ezután? Nem lehet egy munkájához értő munkatársat csak úgy beszerezni a munkaerőpiacon egyik napról a másikra. Addig áll a munka? Folytathatnám.
És vajon lehet-e különbséget tenni a dolgozók között, kit kötelezünk oltásra, és kit nem? Vagy mindenkit kötelezni kell-e? Mennyire etikus a különbségtétel? Hol lényeges és hol nem lényeges az oltás? Mondjuk ezt el kell tudnia dönteni egy polgármesternek, de csak gazdasági és működési szempontból, nem közegészségügyi szempontból.
Mi lesz a következménye, ha nem kötelezzük őket? Egy esetleges újabb tömeges megbetegedés mennyire veszélyezteti az ellátást? A lakosok mennyire tolerálják azt, ha be kell zárni (esetleg ismételten) egy közfeladatokat ellátó egységünket? Gondolok itt például a bölcsődei és óvodai leállásra. Másik oldalon felmerül bennem, hogy mit várhatunk a dolgozóktól, amikor - nem egyedi esetként - képesek betegen is jönni dolgozni, holott nagyon sokszor megkértük őket, hogy saját és mások egészsége érdekében ne jöjjenek betegen a munkahelyükre.
Tovább folytatva a gondolatot, miért nem mehet állami TB-s háttérrel egy kovid fertőzött 100%-os táppénzre? Az előző hullámban mi ezt megtettük, saját pénzből, de ezt egy önkormányzat nem vállalhatja fel állandóan az állam helyett. A TB-t nem nekünk, hanem az államnak fizetik a munkavállalók.
Mennyire hatásos, igazságos és életszerű, hogy az önkormányzati dolgozók kvázi kötelezve vannak az oltásra, de a lakosok nem? Az önkormányzati dolgozók által nyújtott szolgáltatásokat a lakosok veszik igénybe. Nem közös lenne a felelősség? Lényeges és igaz, hogy az oltott, de kovidos dolgozó tünetmentes. Míg az oltatlanoknak voltak különféle mértékű és nagyságú tüneteik. Itt jön az a kérdés is, hogy mennyire valóságnak megfelelő az a döntés, ha egy munkaadó úgy dönt, hogy kötelezi az oltásra a dolgozókat, de a településen más munkáltató nem? Gondolok én arra, hogy lenne értelme annak, hogy például a postai dolgozókat kötelezik az oltásra, amikor a mellette lévő bolti alkalmazottakat esetleg nem kötelezi a munkaadójuk?
Mi a helyzet a képviselőkkel? Nekik miért nem kötelező az oltás, ha a dolgozóknak kötelező lehet?
A képviselő testület irányítja az önkormányzatot, a települést. Véleményem az, ha oltás kötelező egy önkormányzati dolgozónak, akkor nekik is az kellene, hogy legyen. Egy testületi ülés a fertőzés terjedésének nagyon is kiinduló pontja lehet, főleg, ha nem csak a képviselők, hanem a döntésekhez szükséges kollégák is ott vannak, és esetleg nyílt testületi ülésen lakosok is eljönnek. Kérjünk oltási igazolványt? Ültessük le őket maszkban? De hát azt mondja a kormány, hogy a maszk nem lényeges a védekezésnél, hanem az oltás az? Mi legyen azokkal a kollégákkal, akiknek muszáj részt venni az üléseken szaktudásuk miatt, de nem hajlandóak beoltatni magukat? Küldjük el őket és viselje a testület a következményeket a döntéseknél?
Nagyon fontos, ha már a döntés felelősségét a polgármesterekre hárítják, amiben valószínűleg a közelgő országgyűlési választások is szerepet játszanak, akkor hozzá szeretnénk férni a településhez kapcsolódó anonim járványügyi adatokhoz, és nem 45 nap múlva, hanem azonnal. Ez ügyben holnap adatkéréssel fordulok a Kormány Hivatalhoz.
Ha eddig valaki nem oltatta be magát, akkor ugyan mit is várhatok én egy utasítástól? Bízhatok-e dolgozó felelősségteljes döntésében? Itt felmerül, hogy aki eddig nem oltatta be magát, milyen indokkal nem tette? Mennyire felelős a körülötte lévő közösség felé, amibe tartozik, vagy tartozni szeretne? Lehet, hogy itt a lényeg, hiszen, ha nem oltatja be magát, akkor nem is annyira szeretne azokközé tartozni, akik egymásfelé felelősséggel tartoznak?
Ám dönthetek-e én, mint polgármester (vagy munkaadó) más teste felett? Ez, véleményem szerint, nem önkormányzati vagy polgármesteri feladat, hanem állami lenne, mint más védőoltások tekintetében.
Sok önkormányzati dolgozónk van, jelenleg a dolgozói létszám majdnem 230 fő.
De.
Tévedés azt hinni, hogy ezen rendelet alapján csak azokról döntök, akik már beoltatták magukat és csak a dolgozókat fogja érinteni. Ez mindenkire hatással lesz, és rettentően rossz helyzetet teremtettek a jogalkotók ezzel. Más egy magánvállalkozó és más egy hivatal, költségvetési intézmény döntési helyzete. Habár nem az én dolgom, de a nagyvárosokban mi alapján fognak dönteni?
Félreértés ne essék, oltáspárti vagyok, három oltáson vagyok túl, és meggyőződésem, hogy szükséges az oltás. Ám ennek kötelezővé tételét nem feltétlenül így kellene szabályozni. Vagy adni kellene még más lehetőségeket is.
Azt örömmel jegyzem meg, hogy nagyon sok dolgozónk már felvette az oltást, külön elismerésem a fürdő dolgozói felé, akiknél több, mint 80%-os az átoltottság, ez kimagasló, szerintem országos szinten is. Ez teljesen biztonságosság teszi jelen helyzetben is a fürdőnk üzemeltetését.
Ám ugyanez nem mondható el minden intézményünknél, amely valamilyen irányba majd cselekvésre késztethet bennünket. Vannak egységeink, ahol nagyon alacsony vagy egyáltalában nincs oltottság, pedig olyan feladatokat végeznek, amely megkövetelné a védelmet.
Őszintén mondom, hogy nem szívesen engedném el az oltást fel nem vett dolgozóinknak kezét, felelősek vagyunk értük, természetesen a közérdekét szem előtt tartva.
Nem fogjuk eljátszani azt, hogy értünk a közegészségügyi dolgokhoz, ez nem a mi feladatunk. A rendeletet az önkormányzat csak gazdasági szempontból tudja értelmezni és alkalmazni azt.
De hát mi más lehetne a közérdeke, mint az (biztonságos) önkormányzat megfelelő működtetése?
A héten biztosan nem születik döntés a kötelező oltással kapcsolatban, igyekszünk minden érintett véleményét kikérni, valamint megfelelően tájékozódni a lehetséges következményekről.
Köszönetem fejezem ki azoknak, akik eddig éltek az oltás lehetőségévek, és kérek mindenkit, hogy bármi is legyen a döntés önkormányzati szinten, addig mindenki saját belátása szerint éljen az oltás felvételével.
Köszönöm a figyelmet.
Varga Attila
polgármester