BOCHNIAI GYÓGYSÓ SZOBA
Magyarországon kizárólag Cserkeszőlőben található a lengyelországi Bochniából származó gyógy-sóból kiépített szoba, mint klimatikus gyógyhely, ahol bármikor elérhető a természetes sóbányák mikroklímája. A falait, a mennyezetét és a padozatát egyaránt sóréteg borítja.
A légzőszervek nyálkahártyájára és a hörgők sima izomzatára kifejtett gyógyhatása megszünteti a gyulladásokat, csökkenti az allergiás panaszokat, helyreállítja a fiziológiás jellemzőket, illetve a légzőszervek mikroflóráját. Erősíti a szervezet immunrendszerét, fokozza az egyén teherbíró képességét. Hatásos az asztma, bronchitis, tüdőemfizémia, tüdőtágulat, tüdőműtétek utáni utókezelésre, légcső-gyulladás, mandulagyulladás, garatpolip, homlok és arcüreggyulladás, nehéz légzés esetén.
Orvosi beutaló nélkül is használható.
A gyógyulás érdekében javasoljuk a kúraszerű alkalmazást (10-21 nap), napi rendszerességgel, legkevesebb 1-3 óra benntöltött időtartammal.
A gyógysószoba csoportbeosztása:
08:30 – 09:30 | 09:40 – 10:40 |10:50 – 11:50 | 12:00 – 13:00 |13:10 – 14:10 |14:20 – 15:20 | 15:30 – 16:30 | 16:40 – 17:40
Masszázs kezelések
Az európai masszázs tulajdonképpen a svéd masszázs alapján zajlik, illetve azon alapul. Célja a mindennapi életünkből, helytelen testtartásból, az egész napos görnyedt ülésből vagy éppen az egész napos rohangálásból fakadó izomfájdalmak a stressz okozta fájdalmas izomcsomók kezelése. A masszázs hatására elernyednek a kötött, feszült izmok, felszabadulttá válik a testünk, hatékonyabban tudjuk végezni a munkánkat és örömmel megélni az életünk pillanatait.
A különböző masszázs technikák ugyanígy szolgálhatják a betegségek, balesetek, sérülések utáni rehabilitáció céljait is. A legyengült izmok, a korlátozott mozgással bíró ízületek gondozása nagyban hozzájárulhat a teljes felépüléshez, segíti a gyógyulást. A gyógymasszázs terápiás hatását a többi fizioterápiás gyógymóddal együtt fejti ki, ezért fontos gyógytorna előtt alkalmazni.
A masszázs kezelés hatásai
- fájdalom kóros körének megszakítása
- a szövetek helyi keringésének javítása
- a szöveti oxigenizáció és anyagcsere fokozása
- izomtónus normalizálás
- a szervezet általános állapotának javítása
Honnan eredhet a fájdalom?
Ahogy a szakemberek nevezik, a fájdalom kóros köre mozgáshiány (immobilitás) következtében alakulhat ki. Mivel kevesebb oxigén jut az adott területre, feltapadnak az izomszövetek, csomók jönnek létre (izomspazmus). A fájdalom tehát végsősoron az oxigénhiány miatt jön létre. A masszázs csökkenti a fájdalmat, hiszen az egyik okot, a fájdalmas izomspazmust szűnteti meg.
Milyen egyéb okai lehetnek még a fájdalom kialakulásának?
- 40 év felett a csigolyák degenerálódnak, változnak, az ezzel járó fájdalom pedig az évek során fokozódik.
- A szervezetünkbe került és lerakódott különböző méreganyagok is kiválthatnak fájdalmat.
A masszázs javallatai:
- mozgáshiány
- felfrissülés
- teljesítőképesség fokozása
- reumatológiai megbetegedések
- ortopédiai megbetegedések
- asthma
- székrekedés
- perifériás keringési zavarok megszüntetése
- pszichoszomatikus megbetegedések
- idegrendszeri megbetegedések
- kimerültség
- migrén, fejfájás
- sportolásból eredő izomfájdalmak kezelése.
A masszázs ellenjavallatai:
- láz
- heveny gyulladás
- fekélyek
- daganat a bőrön
- pikkelysömör
- égési sérülések
- anyajegy
- hámhiány
- TBC
- AIDS
- szívizom infarktus (3-6 hónapig tilos, utána finoman lehet)
- fertőző bőrbetegségek
- veleszületett izomgyengeség
- vérzékenység
- vérhígító gyógyszer szedése esetén
A masszázs alkalmazása előtt érdemes szakorvos véleményét kérni a következő esetekben:
- idős kor / csecsemő kor
- kóros lesoványodás
- magas vérnyomás
- krónikus szívbetegségek
- terhesség
- menstruáció
Manuálterápiás masszázs
A manuálterápia kézzel végzett gyógyító fogások speciális rendszere. Alkalmazása különösen ajánlott az ízületek, csigolyák csökkent mozgékonysága esetén, amelyhez az izmok merevsége, fájdalmassága társul.
A módszer célja:
- Ízületi blokkok megszüntetése
- Az ízületi blokk következtében kialakuló fájdalom mérséklése, megszüntetése
- Izomtónus helyreállítása, izomfeszülés megszüntetése
- Normál ízületi mozgás helyreállítása
- Mozgás-beszűkülések megszüntetése
Amikor a csigolyák elmozdulnak a helyes pozícióból, nyomást gyakorolnak a kilépő idegpályákra. A tünetek először a karjainkban vagy lábainkban jelentkeznek. A huzamosabb ideig fennálló ízületi blokkok és a csigolya elmozdulás komoly betegségek okai is lehetnek. Az izomfeszültségből lassan izommerevség lesz, ami korlátozza a csigolyákat a szabad mozgásban, és létrejön az ízületi beszűkülés.
A beszűkült ízület kimozgatása egy szigorú pozícióhoz, és irányhoz kötött gyors, és erőteljes mozdulattal történik. Ilyenkor hallhatók azok a bizonyos ropogások, amelyektől elsőre sokan megijednek, de fontos tudni, hogy szakszerű elvégzésük veszélytelen.
Már az első kezelés után komoly javulást érhetünk el és úgy érezhetjük, mintha újjászülettünk volna. Mivel a testünk szimmetriája is fokozatosan visszaáll, ezért azok az izmok, amelyek eddig kompenzálták súlypontunk elmozdulását, végre visszaállhatnak eredeti tónusukba. Ez pedig nagyon kellemes, ellazult közérzetet ad egész napra.
A kezelő eljárások típusai
- Relaxáció: masszás, amelynek célja az izomgörcsök, feszülések oldása.
- Mobilizatio, vagyis kimozgatás: az ízületi mozgás normális terjedelmének helyreállítására irányul.
- Manipulatio: Ízületre gyakorolt közvetlen behatás, melyet rövid, gyors lökés formájában végzünk.
A kezelés ellenjavallatai:
- Előrehaladott csontritkulás
- Csontelhalás
- Csonttörés repedés
- Vérzékenyég véralvadási problémák
- Akut gyulladás
Játszóház
A Téli fürdő galéria szintjén komplett játszóház és a medencetérben kialakított játszósarok várja a legkisebbeket.
Sportolás, bérlés
A vízi élményeken kívül sportolási lehetőséget is biztosítunk vendégeink számára.
Ajánljuk a homokos, labdajátékokra alkalmas, szabványos méretű strandfoci, strandröplabda, strandkézilabda pályánkat.
A Gyógyászati Központ földszintjén, a kulcsos recepción bérelhető:
- Szék 800 Ft/db
- Napozóágy 1500 Ft/db
- Fürdőköpeny 2500 Ft/nap + 8000 Ft kaució
Az öltözőszekrényekhez kulcsot 2000 Ft letéti díj ellenében biztosítunk.
Felhívjuk Kedves Vendégeink figyelmét, hogy a kulcsos recepción pénzt váltani nem áll módunkban. Megértésüket köszönjük.
A masszázs eredete:
A szó eredetét nem ismerjük pontosan, de származhat a görög massein (dörzsölni, gyúrni), a francia massage, a héber mases, az arab mass (kézzel simogatni, nyomni) szavakból egyaránt.
India
A masszázs a legrégebbi gyógyító eljárások közé tartozik, az első írásos feljegyzések Indiából származnak. Az indiaiak nem csupán széleskörű orvosi ismerettel rendelkeztek, de fürdőiket és a sportolást is masszázzsal egészítették ki, amelyet egészségügyi és rituális céllal egyaránt végeztek.
A masszázskezelést, amely a gyógykezeléseiknek is elmaradhatatlan részét képezte, az arcon kezdték, a törzsön folytatták, majd a végtagokkal fejezték be. Alkalmazott gyógyszereiket három csoportba osztották: növényi eredetűek (növények, gyümölcsök, virágok), állati eredetűek (méz, viasz, olajak), és ásványokból nyert szerek (fémek, mészkő, drágakövek). Rituális szertartásaik alkalmával is illatos olajokkal kenték be a testet, majd utána megfürödtek a ma is szentként tisztelt Gangesz folyó vizében.
A Közel-Kelet és Egyiptom
A Kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a masszázst gyógykezelésként használták, főleg sebesült katonáik gyógyítására.
Egyiptomban a sebek és betegségek gyógyítására egyaránt használták, mágikus erőt tulajdonítottak neki. A talpon keresztüli gyógyítás alkalmazásának első bizonyítéka egy egyiptomi orvos sírkamrájában talált közel 5000 éves falfestmény volt, de ezen kívül is számos lelet és adat bizonyítja, hogy a masszázs elterjedt gyógymód volt, és ismerték a reflexológia tudományát is.
Kína
A masszázs szerepét a hagyományos kínai orvoslásban is megtaláljuk, filozófiai alapja a taoizmus. Az akupunktúrás pontokon keresztül harmonizálja a belső szervek közötti egyensúlyt. Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), amely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A Yin-Yang elven és az öt elem tanon kívül pontos leírást ad anatómiai fogalmakról, de légzéstechnikákkal, masszázzsal is foglalkozik. A könyv második része leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét). A masszázst orvospapok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Elsősorban idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek vele. Innen ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata. Nagy hangsúlyt fektettek az egészség megőrzésére, életük része volt a rendszeres testmozgás is. Kung-fu-Ce feljegyzéseiből tudjuk, hogy masszőreiket hosszú éveken keresztül képezték, és ennek titkát őrizték.
Görögország
Az ókori Görögországban a testkultúrának, a mozgásnak és az egészségnek központi szerepe volt. Ügyeltek a táplálkozásra, ivókúrát tartottak, sokat voltak friss levegőn, fürdőztek és masszázsra jártak. A görögök a masszázst alkalmazták a sportolóik edzésével kapcsolatos testkarbantartás során, de gyógyító célzattal is. Versenyek előtt és után kötelező volt a masszázs, hogy a fáradt izmok felfrissítésére.
Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie. 482-347) tanulta a masszázs módszereit, és a De Officina Medici c. munkájában ír a masszázs élettani hatásairól. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázskezelést javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb kezeléseket. Ő ismerte először legfőbb ellenjavallatát, mely szerint lázas beteget masszírozni nem szabad.
Róma
A görög kultúrát a Római Birodalom magába szívta és alkalmazta. Az egészség területén sem volt más a helyzet, megörökölték a tudást, hiszen nagyra értékelték a görögök megszerzett tapasztalatait.
A görög származású Oribasius Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos a római udvarban Julianus császárnál a gladiátorok masszírozásával foglalkozott, és enciklopédikus munkájában összefoglalta máig is érvényes észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát. Julius Caesart idegzsábája miatt naponta masszírozták. Plinius római író olyan nagyra becsülte masszőrjét és annyira hálás volt neki, hogy a római császárt megkérte, részesítse a legnagyobb kegyben, és adja meg neki a római polgárjogot.
A római birodalom egyik legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-201) átvette Hippokratesz tanait, és "Tripsis” (Az egészség megóvásáról) című művében javallatokat és utasításokat adott a masszázs fogásait illetőleg. Már reumás betegeknél is alkalmazta és bővítette az addig alkalmazott masszázsfogások repertoárját. A természet maga gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a felismerésben és a természetes gyógyhatások adagolásában.
Celsius, aki szintén a legnevesebb római orvosok közé tartozott, reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban, termákban (meleg fürdő) és közfürdőkben végezték javarészt.
Általánosan elterjedt volt a rabszolgák által végeztetett masszázs. Időpontjai a reggel és az este voltak. Reggel azért, hogy felkészítsék a testet a napi munkára, este pedig azért, hogy a pihenésre készítsék fel.
A középkori Európa
Európában az 1500-as évektől kezdték gyógyító célzattal használni a masszázst. A 15. században Nicolas Andry francia orvos ír a betegségmegelőzésről és a tartó- mozgató szervrendszer funkcionális szerepéről. Ambroise Pare fiziológiai és anatómiai ismeretekre alapozta a masszázst. Angliában Francis Fuller brit orvos sürgette, hogy a masszázst orvosok végezzék. Azt vallotta, hogy az orvosok anatómiai ismereteivel kifejezetten gyógyító hatású a kezelés, de megfelelő tudás nélkül végezve csupán kontármunka. A masszázst hamarosan az angliai orvosi egyetemeken is tanítani kezdték.
Hazánkban, Mátyás király (1443 - 1490) udvarában úgynevezett dögönyözők végeztek masszázshoz hasonló, módszeres gyakorlatokat. A török megszállás idején terjedt el a fürdőkultúra, vele együtt pedig a masszázs gyakorlata is. Az eljárásokat a fürdőmesterek vitték tovább, majd német – osztrák behatásra nálunk is tudományos szintre emelték a masszázs módszereit.
A XVII. században az angol W. Harvey felfedezte a vérkeringést, amely ésszerű indoklását adta a masszírozás irányának, megegyezően a keringés irányával. Angliában az 1800-as években megalakult az első masszírozó magánintézet, melynek alapítója W. Beveridga, aki maga is masszírozó volt. Az intézetben dolgoztak gyúrók (rubber), akik a bőrben tapintott lerakódásokat célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét. Úgy vélték, hogy ezek a legtöbb betegség okozói.